A Magyarok Országos Gyűlése és az Ultrahang Plusz együttműködésében készült MOGY Podcast november 19-ei adása ismét olyan témákat bontott ki, amelyek ritkán kerülnek elő a közéleti diskurzusban. A vendég Tóth Máté energiajogász volt, akivel Németh Henrik főszervező és Nagy-Bato Jonatán Imre beszélgetett a magyar identitásról, az értékőrző rétegekről és a kulturális folytonosság jelentőségéről.
Tóth Máté a beszélgetésben hangsúlyozta: a magyar kultúra legmélyebb rétegeit nem a főúri vagy értelmiségi körök, hanem a parasztság őrizte meg a történelem során. Rámutatott: „Nyugat-Európában annyi gazdag népi kultúra nem maradt meg, mint nálunk. A magyar parasztság olyan módon tudta tovább vinni a magyar identitást, hogy abból minden későbbi korban újra lehetett építkezni.” Ez a kulturális támasz tette lehetővé, hogy a magyarság a legnagyobb történelmi törések után is képes volt újjászületni.
A beszélgetés során Tóth Máté arra is rámutatott, mennyire különleges a magyar államiság történelmi folytonossága: „A magyar történelem minden fájdalma, tragédiája – Mohács, Trianon- ellenére a megmaradás sikere is egyúttal. Merthogy ezer éve sem volt jobb a helyzet… és még mindig vagyunk, és intakt kultúránk van, és mi vagyunk az egyetlen 1100 éve kontinuus állam”.
Történelmi párhuzamokkal mutatott rá arra, hogy a magyar államiság és kulturális gyökérzet ereje nem valami elavult hagyomány, hanem élő valóság, amely ma is útmutató.
Kifejtette: „A nemzeti kultúrát nem lehet úgy kezelni, mint egy walkmant vagy CD-lejátszót, amire rárakódik valami újabb technológia. Ezek az emberi lélek természetes közegei, tartalmai. A nemzet és a népi kultúra gyökeret ereszt egy tájba, és ez a legtermészetesebb emberi közösség.” Szerinte a kultúrához való kötődés örök emberi igény.
Németh Henrik a beszélgetésben Kodály Zoltán gondolatára utalva emlékeztetett: „A kultúrát nem lehet örökölni, azt minden generációnak meg kell szereznie önmagának. Ha nem birtoklod, akkor az nem kamatozik, és ezt a kamatot nem tudod odaadni a másik embernek. A magyar kulturális örökség akkor lesz erőforrás, ha megszerezzük és folyamatosan használjuk.” Elmondta: a kulturális örökség nem automatikusan működő rendszer – figyelmet és személyes elköteleződést igényel.
A beszélgetés végén Németh Henrik egy szemléletes metaforával foglalta össze felelősségünket: „Amíg úgy bánunk a magyar kultúrával, mint egy gebével a ganédombon, addig nem fog repíteni. Ha viszont megetetjük egy kis parázzsal, táltos ló válik belőle, és repíti a hazát. Ez mindennapi döntéseinkben dől el: mit etetek, mit választok, hogyan teszek hozzá a saját szakterületemen.”
Nézd meg a teljes videót a képre kattintva:
