Bákó, Trunk és Külsőrekecsin néptáncosai

Szeret Néptáncegyüttes – Bákó,
Nagy Csukák Ifjúsági Hagyományőrző Csoport – Trunk,
Ifjúsági Hagyományőrző Csoport – Külsőrekecsin

A Szeret Néptáncegyüttes 2019-ben alakult meg Bákó városában. Ahogy a névadó Szeret folyó összegyűjti a térség vizeit, az együttes is úgy hívja soraiba azokat a diákokat, akik a megye csángómagyar falvaiból ingáznak a megyeszékhely középiskoláiba. A sikeresen megszólított fiatalok magyar nyelvet, néptáncokat és népzenét tanulni, valamint egyéb tehetséggondozó programokra, rendezvényekre rendszeresen bejárnak a bákói Magyar Házba, amely a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége székháza is egyben. A tagság – amint az a többi diákokból álló együtteseknél is lenni szokott – évente megújul, az egyetemisták többnyire elhagyják a várost, a falvakból pedig újabb fiatalok jönnek.
Az együttesben folyó művészeti tevékenység alapvetően hagyományőrző jellegű. A táncosok elsősorban moldvai táncokkal és népszokásokkal foglalkoznak, de ezen belül igyekeznek minél többet és minél alaposabban megtanulni, megérteni, a regionális különbségeket beazonosítani, tudatosan helyén kezelni, majd tanítani és színpadi előadásokon is bemutatni. Így válik ez a kis műhely a moldvai csángómagyar identitás megőrzésének és megerősítésének fontos eszközévé.
A csoport művészeti vezetői: Botezatu Isabela és Kádár Elemér.
A csoport fenntartója: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

A trunki gyermekek és az ifjúság néptánccsoportjai – köztük a MOGY-on fellépő Nagy Csukák Néptánccsoport is – a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége hagyományőrző programjának keretei között a helyi Róka Mihály Hagyományőrző Együttes utánpótláscsoportjaként működnek, felmenő rendszerben, Gyúr Paulina helyi hagyományőrző szakmai vezetésével. Trunk sajátos néphagyományokkal rendelkező település, mely Bákó városától délre, a Szeret folyó partján fekszik. Lakói a legarchaikusabb, teljesen középkori jellegű magyar nyelvjárást beszélik, s hagyományos életmódjuk minden szálon a folyóhoz kapcsolódott, a tájat uraló hatalmas völgyzáró gát megépítéséig. Azóta a régen nagyon jelentős halászat, a révész mesterség, de még a kendertermesztés is visszaszorult, megszűnt, s az életmódváltás, ingázás és elvándorlás következtében a kihalás szélére sodródott a különös nyelvjárás, a hagyományos zene, énekek és táncok kultúrája. Ezen a helyzeten igyekszik javítani a fentebb emlegetett hagyományőrző program, amelybe az illetékesek igyekeznek minél több gyermeket minél nagyobb mértékben bevonni, és ami főleg a népdaléneklés területén máris szép eredményeket mutat.

A külsőrekecsini hagyományőrző csoport az egyik legrégibb ilyen jellegű társulat Moldvában. Az évtizedek során tagsága is cserélődött, változott a neve is, de egy dolog folyamatos maradt: ahol ők megjelentek, ott garantált volt a magas színvonalú muzsika és tánc, a hamisítatlan hangulat. A most Ópusztaszerre látogató fiatalok a Dobos Rózsa népdalénekes-mesemondó által vezetett Félöves Hagyományőrző Együttes utánpótláscsoportját jelentő ifjúsági csoport tagjai, akik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége hagyományőrző programjának részeként heti rendszerességgel összegyűlnek a helyi Magyar Házban, lelkesen tanulják és művelik őseik énekeit, muzsikáját, táncait. Külsőrekecsin egy olyan szeret-menti település, amely azonban a folyótól, és annak partjain haladó utaktól, vasúttól távol, erdős dombok között elrejtve található. Ennek ellenére a táncházmozgalomban a legismertebb moldvai falvak egyike, éppen a rendkívüli gazdagságban máig megmaradt folklórja miatt.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapja
https://csango.org/