Történelmi-műfaji és zenés bemutató
A pozsonyi csata, 907
megzenésített eposzról
Deák-Sárosi László költő történelmi-műfaji előadása A pozsonyi csata, 907 eposzról | Ópusztaszer, Nagyszínpad, 2024.08.17. szombat, 16:00-17:00
Fábri Géza zeneszerző és zenésztársai bemutatója: A pozsonyi csata, 907 eposz énekeiből | Ópusztaszer, Nagyszínpad, 2024.08.17. szombat, 17:00-18:00
A pozsonyi csata, 907 hangoskönyv a MOGY ideje alatt megvásárolható az ajándékboltban. A kiadványt a szerzők a bemutató után a helyszínen dedikálják.
A 907-es pozsonyi csata történelmünk egyik legfontosabb, sorsdöntő eseménye, amelynek máig tartó eredménye, hogy mi, magyarok több mint ezerszáz év után is a Kárpát-medencében élünk. Ezzel az eseménnyel fejeződött be a (második vagy többedik) honfoglalás, és e győztes csata után mintegy 123 évig nem lépett idegen, hódító katona magyar felségterületre!
A POZSONYI CSATA, 907 Deák-Sárosi László eposza/elbeszélő költeménye Fábri Géza megzenésítésében – 60/47. Ének: Csata a Barna-hegynél ▼
Deák-Sárosi László Herczeg Ferenc-díjas költő előadásában a 907-es pozsonyi csatát megelőző évtized eseményeiről és történeti forrásairól beszél, illetve azok miként állnak össze egyetlen történetté, olyan zenés történelmi nagyeposszá, aminek műfaja alig több mint félezer éve, Mátyás király udvarában még ismert és népszerű volt. Az előadásban elhangzanak érdekességek a 9-10. század fordulójáról, illetve a verses és zenés elbeszélésről, annak e mű és ma ismert példái alapján.
Fábri Géza és zenésztársai mintegy 8 Éneket adnak elő a 60 Énekből és összesen több mint 7 órás zeneműből. Korunk jeles kobozművésze és énekmondója saját, illetve népi és historikus dallamokkal, virtuóz közjátékokkal, különleges hangszerekkel és hangszereléssel kelti életre a felező 12-esben megírt verses jeleneteket, bemutatva ezzel a kobozzal kísért énekmondás erejét. Közreműködnek: Rossa Levente, Fábri-Ivánovics Tünde, Barta Márton, dr. Páli Tibor…
Fábri Géza és Deák-Sárosi László
„A szerző rendkívül nagy józansággal, jó érzékkel, mértéktartással, kritikával kezelte a fennmaradt forrásokat, amihez a történész se tud sokat hozzátenni. Ez vonatkozik az utószóra, a magyarázó jegyzetekre és magára a műre is.” Veszprémy László hadtörténész, történész professzor
Deák-Sárosi László valódi modern epopeiát, grandiózus hősi nemzeti eposzt írt a korabeli történésekről. A dicső magyar múlt és honfoglaló eleink eddig alig megbecsült fegyverténye méltó epikai, nagyszabású műnemi formát nyert – s így mintha Tinódi Lantos Sebestyén, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Vörösmarty Mihály, Arany János vagy az „éposz-katedrálisokat” emelő Juhász Ferenc nyomdokán járva kerekedett volna ki ez a rendkívüli hozzáértést, történelmi anyagismeretet, historikus empátiát, műfaji-verstani gondosságot, egyszerre tömör és csiszolt felidéző-megjelenítő erőt tanúsító és összesűrítő bravúros műalkotás. – Bertha Zoltán irodalomtörténész